← Vissza a főoldalra

Közösségi konfliktusok által okozott károk

  • A serdülő csoportban megjelenő tartós, az elérhető és alkalmazható pedagógiai eszközöknek ellenálló konfliktusok jelentős kárt okoznak a gyerekeknek és az iskolának egyaránt.
  • A konfliktus közvetlen, aktív résztvevői, elszenvedői mellett sérülnek, hátrányt szenvednek a passzív résztvevők is: az állandósuló negatív légkör és megemelkedett stressz miatt csökken a gyerekek motivációja, tanulásra fordítható energiája. Egy konfliktusos, bizalomhiányos közösségben nem tudnak megfelelően teljesíteni és fejlődni a gyerekek. Emellett magától értetődően csökken a pedagógiai hatékonyság, a konfliktus pillanatnyi kezelésére fordított energiák felemésztik a tanórák egy részét, demotiválhatják, frusztrálhatják a pedagógust is.
  • A konfliktust mélyítheti az iskola nem megfelelő fellépése is: az iskolának fontos feladata, hogy érthető és betartható kereteket biztosítson, és következetesen tartsa, képviselje azokat: ne érezhesse senki, hogy az iskola szabályai nem tudják megvédeni. De a pedagógus nem nyomozó, nem rendfenntartó hatóság: ha ilyen szerepbe kényszerül, az szükségszerűen lojalitáskonfliktust okoz a serdülők egy részében, rombolja iskola és diák egymásba vetett bizalmát, és azt a hamis érzetet keltheti a csoportban, hogy a normális közösségi működés kialakítása és fenntartása az iskola felelőssége, feladata.

A facilitált konstruktív csoportmódszer – hatékony megoldások valós problémákra

  • A módszer a közösségekben rejlő feszültségek feltárására és feloldására a csoport és a csoportot alkotó gyerekek saját erejét, felelősségérzetét, motivációját, kreativitását, problémamegoldó képességét használja, tereli hatékony csatornába. Arra az alapvetésre épül, hogy minden egészséges egyén célja a jól-működés elérése: minden egészséges diák jobban érzi magát egy biztonságos és pozitív csoportlégkörben, és ezért hajlandó tenni is, ha megfelelő eszközöket kap a kezébe.
  • A szociometriai, szervezetfejlesztési, és csoportdinamikai eszközöket egyidejűleg alkalmazó módszer segítségével a csoport valós problémákra talál használható megoldásokat. A folyamat során nő a csoporttagok problémaérzékenysége, fejlődik problémamegoldó- és kommunikációs készségük.
  • A módszer minden gyereket bevon a folyamatba: a problémafeltárásban minden gyerek részt vesz, a problémamegoldás részben nyitott, a közösség által delegált kiscsoportban zajlik. A folyamat teljes egészében átlátható és követhető minden csoporttag számára, minden gyerek értesül mindenről és van beleszólása a problémamegoldásba.
  • A döntések demokratikus módon, vitában méretnek meg, az így született megoldások tartósabbak, mint a csoporton kívülről érkezők. Bár a facilitált konfliktuskezelési folyamat (pszichológus facilitátor részvételével zajló csoportmunka) 6-8 alkalom után lezárul, a csoport által elsajátított készségek, általuk létrehozott közösségi normák és értékek hosszú távon fennmaradnak és működnek.

Hol alkalmazható a módszer?

  • Hetedik osztálytól fölfelé minden olyan csoportban amely szenved saját konfliktusaitól, de sem önerőből, sem pedagógiai ráhatásra nem tudja megoldani azokat. Minden olyan közösségben, ahol a csoportot alkotó egyének többsége változást akar: kevesebb agressziót és stresszt, helyette pozitív, biztonságos, nyugodt légkört, elfogadó közösséget szeretne, ahova jó bejárni, és amely biztosítani képes számukra a megfelelő fejlődést.

Kérem, hogy további részletekért írjon e-mailt.

E-mail: info@iskolapszichologia.hu